A Balkn mtikus lnyei - 1. rsz
Tndrek
A Balkn tndreinek szmos kzs vonsuk van: ltalban halotti, betegsgokoz, krokat elõidzõ, illetve termkenysget elõsegtõ aspektussal egyarnt rendelkezõ, isteni, illetve dmoni lnyek, akik meghatrozott idõszakokban jelennek meg az emberek kztt. Megjelensk a tavaszi s kora nyri pogny nnepeken, illetve sajtsgos termszeti alakzatokban (vihar, forgszl) a leggyakoribb. A balkni tndrhagyomnyok alapja a thrk-illr, illetve grg-rmai hagyomnyokban gykerezik, de az szlv tndrmtoszok is nagyban befolysoltk. Kimutathatak szlovn-osztrk-svjci, illetve dl-nmet hatsok, ez utbbiak tndrei a tli napfordul idejn, s az v egyb, halottakhoz ktõdõ idõpontjaiban jelennek meg. A szlben vgtz llekcsapatok, melynek neve a nmet terleteken "Wtendes Heer", "Wildes Heer", vagy "Wilde Jagd" eredeti szerepk szerint valjban a fon nõk munkjt ellenõrzik. Legkzelebbi "rokonuk" a Balkn hitvilgban a szlovn "Pehtra Baba", "Zlata Baba" vagy "Quaternica". A magyar Luca (Lucia) szintn ennek a lnynek egyik aspektusa, aki nlunk december 13-n, a horvt-szlovn, illetve a cseh-morva legendkban pedig a tli napforduln (dec. 21.) jelenik meg.
A Balkn klnbzõ npeinek tndrei rszben kzs, rszben npenknt s terletenknt vltoz neveket viselnek. A szerb-horvt tndrek elnevezse a vila, mely a nyugati szlvoknl is igen elterjedt nv volt. A vila sz a szlv kutatk szerint a "szl", forgszl" szavakbl ered, gy utalva a szlv tndrlnyek egyik legfontosabb megjelensi helyre. A bolgr hitvilgban a tndrek legelterjedtebb neve szamodiva s szamovila. A szamovila a szamo ("maga") s a vila sszetve, a XVI. szzadban alakult ki. Romniban, Bulgriban s Kelet-Szerbiban az oroszok, ukrnok az ltalnosan hasznlt ruszalka kifejezssekl illetik azokat a tndreket, akik Pnksdkor ltogatjk meg az embereket. A romn Irodia, Irodita, Irodiada, valamint a horvt Irudica s Rudica tndrelnevezsek Herodias nevhez kapcsoldan utalnak a tndrnpre.
A balkni npek szvesen hasznltak olyan neveket is a tndrekre, melyeket a "valdi nv" helyett hasznltak, lvn, hogy azok kimondsa roppant veszlyes lehet. Klnsen a romnok bizonyulnak tallkonynak ebben a krdsben, kzkedvelt szavaik a tndrekre az iele ("õk") s dinsele (kb. "õk maguk"). De szmos egyb tabunv is forog a kztudatban: doamnele ("a kisasszonyok") frumoasele ("a szpek") dulcile ("az desek"), "bszkk", "erõsek", "szentek", "szzek", "knyrletesek", "solymocskk", "szpasszonyok", "fehrek" stb. A szerbek a vilkat divna ("fensges") nvvel illetik. A romnok nõi neveken is emlegettk a tndreket, klnsen Erdlyben, ahol egy kilencfõs tndrcsapat mindegyik tagjnak egyni neve van.
Folytatsa kvetkezik.
Forrs: wicca.lap.hu |