A Balk�n m�tikus l�nyei - 1. r�sz

T�nd�rek


A Balk�n t�nd�reinek sz�mos k�z�s von�suk van: �ltal�ban halotti, betegs�gokoz�, k�rokat elõid�zõ, illetve term�kenys�get elõseg�tõ aspektussal egyar�nt rendelkezõ, isteni, illetve d�moni l�nyek, akik meghat�rozott idõszakokban jelennek meg az emberek k�z�tt. Megjelen�s�k a tavaszi �s kora ny�ri pog�ny �nnepeken, illetve saj�ts�gos term�szeti alakzatokban (vihar, forg�sz�l) a leggyakoribb.
A balk�ni t�nd�rhagyom�nyok alapja a thr�k-ill�r, illetve g�r�g-r�mai hagyom�nyokban gy�kerezik, de az �szl�v t�nd�rm�toszok is nagyban befoly�solt�k. Kimutathat�ak szlov�n-osztr�k-sv�jci, illetve d�l-n�met hat�sok, ez ut�bbiak t�nd�rei a t�li napfordul� idej�n, �s az �v egy�b, halottakhoz k�tõdõ idõpontjaiban jelennek meg.
A sz�lben v�gt�z� l�lekcsapatok, melynek neve a n�met ter�leteken "W�tendes Heer", "Wildes Heer", vagy "Wilde Jagd" eredeti szerep�k szerint val�j�ban a fon� nõk munk�j�t ellenõrzik. Legk�zelebbi "rokonuk" a Balk�n hitvil�g�ban a szlov�n "Pehtra Baba", "Zlata Baba" vagy "Quaternica". A magyar Luca (Lucia) szint�n ennek a l�nynek egyik aspektusa, aki n�lunk december 13-�n, a horv�t-szlov�n, illetve a cseh-morva legend�kban pedig a t�li napfordul�n (dec. 21.) jelenik meg.
A Balk�n k�l�nb�zõ n�peinek t�nd�rei r�szben k�z�s, r�szben n�penk�nt �s ter�letenk�nt v�ltoz� neveket viselnek. A szerb-horv�t t�nd�rek elnevez�se a vila, mely a nyugati szl�vokn�l is igen elterjedt n�v volt. A vila sz� a szl�v kutat�k szerint a "sz�l", forg�sz�l" szavakb�l ered, �gy utalva a szl�v t�nd�rl�nyek egyik legfontosabb megjelen�si hely�re.
A bolg�r hitvil�gban a t�nd�rek legelterjedtebb neve szamodiva �s szamovila. A szamovila a szamo ("maga") �s a vila �sszet�ve, a XVI. sz�zadban alakult ki.
Rom�ni�ban, Bulg�ri�ban �s Kelet-Szerbi�ban az oroszok, ukr�nok az �ltal�nosan haszn�lt ruszalka kifejez�ssekl illetik azokat a t�nd�reket, akik P�nk�sdkor l�togatj�k meg az embereket. A rom�n Irodia, Irodita, Irodiada, valamint a horv�t Irudica �s Rudica t�nd�relnevez�sek Herodias nev�hez kapcsol�d�an utalnak a t�nd�rn�pre.
A balk�ni n�pek sz�vesen haszn�ltak olyan neveket is a t�nd�rekre, melyeket a "val�di n�v" helyett haszn�ltak, l�v�n, hogy azok kimond�sa roppant vesz�lyes lehet. K�l�n�sen a rom�nok bizonyulnak tal�l�konynak ebben a k�rd�sben, k�zkedvelt szavaik a t�nd�rekre az iele ("õk") �s dinsele (kb. "õk maguk"). De sz�mos egy�b tabun�v is forog a k�ztudatban: doamnele ("a kisasszonyok") frumoasele ("a sz�pek") dulcile ("az �desek"), "b�szk�k", "erõsek", "szentek", "sz�zek", "k�ny�r�letesek", "solymocsk�k", "sz�passzonyok", "feh�rek" stb. A szerbek a vil�kat divna ("fens�ges") n�vvel illetik. A rom�nok nõi neveken is emlegett�k a t�nd�reket, k�l�n�sen Erd�lyben, ahol egy kilencfõs t�nd�rcsapat mindegyik tagj�nak egy�ni neve van.

Folytat�sa k�vetkezik.